A Kutatócsoport kiemelet publikációi: 

 

Black carbon or brown carbon? The nature of light-absorbing carbonaceous aerosolsBlack carbon or brown carbon? The nature of light-absorbing carbonaceous aerosols. MO Andreae, A Gelencsér, Atmospheric Chemistry and Physics 6 (10), 3131-3148

A szakterület egyik legtöbbet hivatkozott közleménye, ami elsőként hívja fel a figyelmet arra, hogy a légkörben a koromrészecskék mellett nemcsak égési folyamatokban képződő,  a látható fényt elnyelni képes széntartalmú részecskék is vannak.

1. Brown carbon

Source apportionment of PM2. 5 organic aerosol over Europe: Primary/secondary, natural/anthropogenic, and fossil/biogenic origin. A Gelencsér, B May, D Simpson, A Sánchez‐Ochoa, A Kasper‐Giebl, Journal of Geophysical Research: Atmospheres 112 (D23)

Európában az első átfogó jellegű, kémiai nyomjelzők és szénizotópos elemzés kombinációjára építő aeroszol forráselemzés. Főbb megállapítása, hogy Európában a levegő szennyezésében a biomassza égetés jelentősége jóval nagyobb, mint addig gondolták.

2. Source apportionment

In-situ formation of light-absorbing organic matter in cloud waterIn-situ formation of light-absorbing organic matter in cloud water A Gelencser, A Hoffer, G Kiss, E Tombacz, R Kurdi, L Bencze Journal of Atmospheric Chemistry 45 (1), 25-33

Nemzetközileg az első laboratóriumi kísérleti bizonyítása annak, hogy légköri körülmények között felhővízben egy, a humuszképződéshez hasonló fotokémiai folyamat ténylegesen lejátszódhat és a látható fényt elnyelni képes vegyületeket hozhat létre.

3. In situ formation

Gelencsér, A. Carbonaceous Aerosol, Series Atmospheric and Oceanographic Sciences Library,  Vol. 30, 2004, 352 p., ISBN: 1-4020-2886-5, Springer

A levegőszennyezésben globálisan meghatározó szerepet játszó széntartalmú aeroszol  részecskék nevezéktanát, mérési módszereit, forrásait és képződését, tulajdonságait és légköri hatásait bemutató első angol nyelvű monográfia.

4. Gelencser CarbonaceousAerosol

The red mud accident in Ajka (Hungary): Characterization and potential health effects of fugitive dust, Gelencsér A., Kováts N., Turóczi B., Rostási A., Hoffer A., Imre K., Nyirő-Kósa I., Csákberényi-Malasics D., Tóth A., Czitrovszky A., Nagy A., Nagy S., Ács A., Kovács A., Ferincz A., Hartyáni Z., Pósfai M. 2011: Environmental Science and Technology, 45, 4, 1608–1615

A 2010. októberi vörösiszap katasztrófa utólagos következményeit feltáró, a vörösiszap felporzási hajlamát és kiporzott részecskék fizikai-kémiai tulajdonságait és potenciális egészségkárosító hatását bemutató, nemzetközi figyelmet kiváltó tanulmány.

5. Red mud

Characteristics of new particle formation events and cluster ions at K-puszta, Hungary, Yli-Juuti, T. et al. Boreal Environ Res 14, 683–698 (2009). 

Újrészecskekeletkezési folyamatok vizsgálata magyarországi háttérlégszenyezettség-mérő állomáson DMPS mérések alapján. A részecskekeletkezés gyakoriságának, mechanizmusának és a marker vegyületek szerepének vizsgálata.

6. Characteristic K puszta

Brown carbon absorption in the red and near-infrared spectral region. Hoffer A, Tóth Á, Pósfai M, Chung C E, Gelencsér A, Atmos. Meas. Tech., 10, 2353-2359, (2017).

Kátránygömböket (a biomassza égetés jellegzetes részecske típusa) állítottunk elő laboratóriumban és mértük a kémiai és optikai tulajdonságaikat. Megállapítottuk, hogy ezek a részecskék a közeli infravörös tartományban jelentős abszorpciót mutatnak.


A Light absorption properties of laboratory-generated tar ball particles. Hoffer A, Tóth A, Nyirő-Kósa I, Pósfai M, Gelencsér Atmospheric Chemistry and Physics 16: pp. 239-246. (2016)

Mértük a laboratóriumban előállított kátránygömbök optikai paramétereit (tömegabszorpciós együtthatót, Angström koefficienst, törésmutatót). A kapott értékek jobban hasonlítottak a koroméhoz, mint a humuszserű anyagokéhoz.


  

Sampling and characterization of resuspended and respirable road dust. Jancsek-Turóczi B, Hoffer A , Nyírö-Kósa I , Gelencsér A., Journal of Aerosol Science 65: pp. 69-76. (2013)

Egy hordozható PM10 mintavevőt készítettünk, mely a szél, illetve a közlekedés hatását szimulálja és a reszuszpendált PM1-10 frakciót egy ciklon segítségével, míg a PM1 frakciót szűrőre gyűjti.


Microscopic fungi as significant sesquiterpene emission sources.   Horváth E, Hoffer A, Sebők F, Dobolyi C, Szoboszlay S, Kriszt B, Gelencsér A.  Journal of Geophysical Research 116:(16) Paper D16301. 6 p. (2011)

Vizsgáltuk mikroszkópikus gombák szeszkviterpén emisszióját és összehasonlítsuk a vegetációból származó szeszkviterpén emisszióval. Eredményeink azt mutatták, hogy a mikroszkópikus gombák jelentős mennyiségben emittálnak szeszkviterpéneket.

10 Microscopic fungi

Quantitative assessment of organosulfates in size-segregated rural fine aerosol. Lukacs H, Gelencsér A, Hoffer A, Kiss G, Horváth K, Hartyáni Z,  Atmospheric Chemistry and Physics 9:(1) pp. 231-238. (2009)

Munkánk során érzékeny analitikai módszerek segítségével meghatároztuk a szerves szulfát mennyiségét vidéki légköri aeroszolban az összes kén valamint a szulfát és metánszulfonát koncentrációjának méréséből.

11 Quantitative assessment

Optical properties of humic-like substances (HULIS) in biomass-burning aerosols. Hoffer A, Gelencsér A, Guyon P, Kiss G, Schmid O, Schmid GP, Artaxo P, Andreae MO,  Atmospheric Chemistry and Physics 6: pp. 3563-3570. (2006)

Mértük a humuszszerű anyagok optikai tulajdonságait. Bár a tömegabszorpciós koefficiens 532 nm-en kicsi volt, az abszorpció erős hullámhosszfüggése miatt a rövidebb hullámhossz tartományban a relatív abszorpció jelentősen megnőtt.

12 optical properties

Diel and seasonal variations in the chemical composition of biomass burning aerosol. Hoffer A, Gelencsér A, Blazso M, Guyon P, Artaxo P, Andreae MO,  Atmospheric Chemistry and Physics 6: pp. 3505-3515. (2006)

A biomassza égetéséből származó különböző komponensek mennyiségének változásából arra következtettünk, hogy a fenolos komponensekből a légkörben nagyobb molekulatömegű komponensek, feltehetően humuszszerű vegyületek keletkeznek.

13 Diel and seasonal

Chemical characterization of humic-like substances (HULIS) formed from a lignin-type precursor in model cloud water. Hoffer A, Kiss G, Blazsó M, Gelencsér A, Geophysical Reseach Letters 31:(6) p. L06115. (2004)

Vizsgáltuk a 3,5-dihidroxi benzoesav és hidroxil gyök reakciójában képződő színes szerves anyag kémiai tulajdonságait.

14 Chemical characterization

In-situ Formation of Light-Absorbing Organic Matter in Cloud Water. Gelencsér A, Hoffer A, Kiss G, Tombácz E, Krudi R, Bencze L.  Journal of Atmospheric Chemistry 45:(1) pp. 25-33. (2003)

Bemutattuk, hogy egy aromás karbonsav a biomassza égetéssel érintett területek feletti felhővízben uralkodó koncentrációviszonyok mellett a hidroxil gyökkel reagál és napsugárzást abszorbeáló színes anyag keletkezik.

15 In situ formation

A European aerosol phenomenology–3: Physical and chemical characteristics of particulate matter from 60 rural, urban, and kerbside sites across Europe.  J-P Putaud, R Van Dingenen, A Alastuey, H Bauer, W Birmili, J Cyrys, Hl Flentje, S Fuzzi, R Gehrig, Hans-Christen Hansson, RM Harrison, H Herrmann, R Hitzenberger, C Hüglin, AM Jones, A Kasper-Giebl, G Kiss, et al. Atmospheric Environment, 2010, Volume 44, Issue 10, 1308-1320.

Ebben a közleményben összehasonlítás olvasható 60 európai mérőállomáson gyűjtött légköri aeroszolminták fizikai (PM10 és PM2,5 tömegkoncentráció, részecskeméret szerinti eloszlás) és kémiai (TC, EC, OC, főbb szervetlen alkotók) tulajdonságairól.


Characterization of water-soluble organic matter isolated from atmospheric fine aerosol. G. Kiss, B. Varga, I. Galambos and I. Ganszky. Journal of Geophysical Research, 2002, Vol. 107, No. D21, art. no. 8339

Ebben a cikkben légköri finom (1,5 mikrométernél kisebb átmérőjű) aeroszol kémiai tulajdonságait mutatjuk be. Vizsgáltuk az összes és vízoldható széntartalmat, majd a vízoldható szén jelentős hányadát izoláltuk és jellemeztük különböző technikákkal.


The complex refractive index of atmospheric and model humic-like substances (HULIS) retrieved by a cavity ring down aerosol spectrometer (CRD-AS). E. Dinar, A.Abo Riziq, C. Spindler, C. Erlick, G. Kiss and Y. Rudich:  Faraday discussions, 2008, 137, 279 - 295DOI: 10.1039/b703111d

Különböző szennyezettségű helyeken gyűjtött légköri aeroszolból izolált humuszszerű anyag, illetve fulvósav standard komplex törésmutatóját tanulmányoztuk üregrezonátoros lecsengési aeroszol spektrométerrel, így jellemezve szórási és elnyelési tulajdonságaikat.

 18 the complex refractive

Hygroscopic Properties of water-soluble matter and humic-like organics in atmospheric fine aerosol. M. Gysel, E. Weingartner, S. Nyeki, U. Baltensperger, I. Galambos and G. Kiss. Atmospheric Chemistry and Physics, 2004, 4, 35–50

Légköri finom (1,5 mikrométernél kisebb átmérőjű) aeroszol vízoldható frakciójának, valamint az ebből izolált humuszszerű anyag higroszkópos viselkedését hasonlítottuk össze felszíni vízből kivont fulvósav és huminsav higroszkóposságával.

19 hygroscopic

Surface tension effects of humic-like substances in the aqueous extract of tropospheric fine aerosol. G. Kiss, E. Tombácz and H-C. Hansson,  Journal of Atmospheric Chemistry, 2005, Vol. 50, No. 3, 279 – 294, DOI: 10.1007/s10874-005-5079-5

Légköri finom aeroszolból izolált humuszszerű anyag, tőzegből kivont huminsav és felszíni vizekből kivont fulvósavak felületi feszültségre gyakorolt hatását hasonlítottuk össze különböző koncentrációkban szervetlen sóval, illetve só nélkül.


Trends in visibility over Hungary between 1996 and 2002. Molnár, A., Mészáros, E., Imre, K. & Rüll, A. Atmos Environ 42, 2621–2629 (2008).

Cikkünkben a látótávolság adatokban kimutatható változást vizsgáltuk 1996 és 2002 között. Mivel a légszennyezés és a látótávolság között szoros kapcsolat mutatható ki, a látótávolságban tapasztalt növekedés a levegőminőség javulásának köszönhető

22. trends in visibility

On the relation between the size and chemical composition of aerosol particles and their optical properties, Molnár Á., Mészáros E., Atmospheric Environment Volume 35, Issue 30, October 2001, Pages 5053-5058

Az aeroszol részecskék fizikai és kémiai tulajdonságai befolyásolják a Földre érkező napsugárzást. Közleményünkben a részecskék méretének, kémiai összetételének a fény szórásában és elnyelésében játszott szerepét vizsgáltuk.


The importance of organic and elemental carbon in the fine atmospheric aerosol particles. A. Molnár, E. Mészáros, H.C. Hansson, H. Karlsson, A. Gelencsér, GY. Kiss, Z. Krivácsy, Atmospheric Environment Volume 33, Issue 17, August 1999, 745-2750

Nemzetközi együttműködésben vizsgáltuk az aeroszol részecskékben található szerves és elemi szén méret szerinti megoszlását. Kiderült, hogy a 2,5 μm-nél kisebb részecskékben talált szerves vegyületek nagy részben vízben oldhatók.

23. importance ot organic

Seasonal and diurnal variation in the size distribution of fine carbonaceous particles over rural Hungary. Temesi D., Molnár A., Mészáros E., Feczkó T., Atmospheric Environment Volume 37, Issue 1, January 2003, Pages 139-146

Az aeroszol részecskék az éghajlat szabályozásában fontos szerepet játszanak, amelyet kémiai összetételük és méretük határoz meg. Kutatásunkban az aeroszol részecskék széntartalmú és egyéb komponenseinek méret szerinti eloszlását határoztuk meg.

24. seasonal and diurnal

Characterization of Background Aerosol Properties during a Wintertime Smog Episode. Molnár Á., Bécsi Zs., Imre K., Gácser V., Ferenczi Z., (2016) Aerosol and Air Quality Research 16 (08). pp. 1793-1804. ISSN 1680-8584

A téli tartósan párás, ködös időjárás kedvez a légszennyező anyagok – első sorban az aeroszol részecskék – feldúsulásának. Kutatásunkban e téli szmogos helyzetekben jellemző részecskék fizikai, főként optikai tulajdonságait vizsgáltuk.

25. wintertime smog

Regional effect on urban atmospheric nucleation Imre Salma, Zoltán Németh, Veli-Matti Kerminen, Pasi Aalto, Tuomo Nieminen, Tamás Weidinger, Ágnes Molnár, Kornélia Imre, and Markku Kulmala,Atmos. Chem. Phys., 16, 8715-8728, 2016 https://doi.org/10.5194/acp-16-8715-2016

Az aeroszol részecskék jelentős része a légkörben keletkezik. Tanulmányunkban az új részecskék képződését, a képződést előidéző lokális és regionális folyamatokat vizsgáltuk, amelyhez budapesti és vidéki (K-puszta) mérések eredményeit használtuk föl.

26. regional effect on urban